2011. szeptember 11.
Ebben a rövid blogbejegyzésben szeretnék szót ejteni arról a lemezről, ami mai napig is az egyik legkedvesebb számomra, és nagy szerepe van abban, ahogy ma hozzáállok a zenéléshez.
Ez Sting-től az …All This Time című koncertalbum, és amiatt írok most erről, mert éppen ma 10 éve vették fel. Az idő alatt, míg a világ éppen megváltozott…
Én akkoriban kamaszkorom és Sting rajongásom csúcsán voltam, és nagyon vártam már az új lemezt, ami végre rajongásom alatt készült megjelenni, nem pedig előtte. Sting ekkoriban készült betölteni az ötvenet, így afféle életmű-koncertet kívánt tartani a világtól elzárt házában alig száz rajongójának, és a világ szeme előtt élőben, az interneten.
Világklasszis zenészek, felismerhetetlenségig átdolgozott dalok, intim hangulat… mi kellett volna még a teljes sikerhez, az örömteli ünnepléshez?
A bökkenő csak az volt, hogy a koncertet megelőző órákban megváltozott a világ folyása, rés keletkezett egy olyan pajzson, amit addig a nyugati civilizáció áthatolhatatlannak hitt – az ikertornyok mellett, az emberek szemlélete, bizalma is megrendült, összeomlott.
Stingnek és zenekarának mindez idő alatt pedig egy különleges koncertet kellett adnia, nem egy egyszerű turnéfellépésről volt szó, amit bármikor elhalaszthatnak. Egy lemez volt készülőben az est anyagából, s mindehhez tartozni hivatott az előkészületeket is magába foglaló, egész estés film is. A megjelenés dátuma ki volt tűzve, nem volt mit tenni, mint színpadra állni.
A koncert a hirtelen szomorúan aktuálissá vált Fragile-lal kezdődött, mely átdolgozott formában úgy hatott, mintha csak az esemény ihlette volna az új harmóniákat. A dal kezdése előtt a feldúlt Sting elmondta személyes véleményét a tragédiáról, a dalt az áldozatoknak dedikálta, majd kért egy perc csöndet. Közönségével, zenészeivel tudatta, ő maga nem képes játszani, nem képes az örömöt sugározni ezen az estén, holott hirtelen erre óriási szükség lett. Miután a Fragile után szétkapcsolták az internetes közvetítést – mondván, az embereknek akad fontosabb dolga is egy koncerttel való szórakozásnál – a helyi közönség arra buzdította a zenekart, hogy játsszanak. A muzsikusok megállapodtak, hogy nem a teljes programmal állnak ki, hiszen kit érdekel egy tolvaj benzinkutas humoros története, egy viháncoló bugivugi egy ilyen estén… Ehelyett a finomabb, elgondolkodtatóbb dalok kerültek előadásra, bár egyes soroknak akaratlanul így is új értelmet adott az aznapi tragédia.
Azonban a teljes megrendültséggel induló este azzá vált, amire ezen a napon a legnagyobb szükség volt; gyógyír volt a bajokra, mentsvár a félelmek elől. A közönség hangos buzdításokkal bírta jobb és jobb kedvre Stinget, az emberi rasszok sorát felvonultató zenekaron pedig érződött mennyire fontos nekik az, hogy ezen az estén színpadra állhatnak, és ezzel máris valamilyen álláspontot kifejezhetnek. “Azért vagyunk ezen a Földön, hogy boldogok legyünk. Megérdemeljük, hogy boldogok legyünk. Az örömünket nem ölhetik meg, nem engedhetjük meg nekik!” – mondja Sting egy emelkedettebb hangulatú dal után.
Számomra ez a kísérteties című …All This Time, minden idők legjobb albuma. A remek muzsika mellett az élményhez szervesen hozzátartozik Jim Gable személyes hangvételű DVD-je is, mely remekül bemutatja Stinget, mint embert. Míg a koncert elején egy megtört, zenei teljesítményre nehezen rávehető előadót látunk, az érzelmekkel túlfűtött, profi zenészek szépen lassan őt is lázba hozzák, egy-egy gyorsabb dal után látszik rajta, hangot is ad annak, hogy mennyire élvezi mindezt, de ezen az estén nagyon nehéz bármit is csinálni. Ezen az estén nem volt szükség a sztár álarca mögé bújni, az egymással való személyes érintkezés fontosabb lett, mint valaha, és ilyen elegáns, pozitív, mégis gynegéd hozzállást kevés közéleti ember tanúsított, mint Sting.
A koncert, a kiadvány fő üzenete talán a Fragile egyik sora:
“Talán e végsõ tettet arra szánták, hogy lezárjon egy emberöltõnyi vitát
Mivel semmi sem származik az erõszakból, és soha nem is fog
Mindazok, kik egy haragos csillag alatt születtünk
Nehogy elfelejtsük, milyen törékenyek vagyunk” (Nagy Gergely fordítása, sting.hu)
Két év múlva, a soron következő lemezén Sting már az afganisztáni háborút támadta. Erről ennyit.
